Nemzetek zenéje - Orosz est

A Sinfonietta Pannonica Ensemble koncertsorozata egy-egy nemzet népszerű kamaramuzsikájából, a romantika és a XX. század kamarazenéjének emblematikus alkotásaiból ad válogatást.  A sorozat ötödik, utolsó estjén orosz szerzők, Arenszkij és Csajkovszkij műveit hallhatjuk Szabó Péter csellóművész, Oláh Vilmos hegedűművész, Liptai Gabriella csellóművész, Máté Győző brácsaművész, Sipos Gábor brácsaművész és Jász Pál hegedűművész tolmácsolásában. 

A műsor:

A. Arenszkij: a-moll 2. vonósnégyes, op. 35
P. Csajkovszkij: d-moll vonós szextett („Firenzei emlék”), Op. 70

Tovább a sorozat többi koncertjére>>

A szerzőkről:

Anton Sztyepanovics Arenszkij (1861-1906)

„Minden amellett bizonyít, hogy életét a kicsapongások, részegeskedés és kártyázás őrölte fel, ennek ellenére meglehetősen termékeny zeneszerzői munkásságot fejtett ki. Egy időben elmebaj vett rajta erőt, amiből teljesen kigyógyult. A 90-es években elhagyta a moszkvai konzervatórium tanári állását, átköltözött Pétervárra, és nem sokkal Balakirev távozása után az udvari kórus vezetője lett. A kicsapongó élettel itt sem hagyott fel, noha kissé mérsékelte magát. Amikor a kórus élére Seremetyev grófot állították, Arenszkij irigylésre méltó helyzetbe került: az udvartartási minisztérium különleges ügyekkel megbízott tisztviselői közé sorolták, s öt-hatezer rubel nyugdíjat kapott, és idejét egészen a zeneszerzésnek szentelhette volna. Sokat foglalkozott komponálással, de ugyanakkor fokozott tempóban kezdte eltékozolni életét (…) Attól kezdve, hogy Pétervárott élt, mindig barátiak voltak kapcsolatai a beljajevi körrel, de mint zeneszerző távol tartotta magát, s ebben némileg Csajkovszkijra emlékeztetett. (…) Fiatal korában kissé a hatásom is érződött rajta, később Csajkovszkij befolyása alá került. Hamar el fogják felejteni ” – írta róla Rimszkij-Korszakov. Megjegyzése ugyan részben beteljesült, Arenszkij Csajkovszkijnak dedikált, rendkívüli fantáziával megkomponált vonósnégyese mégis képes nagy hatással lenni a mai közönségre.

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), az egyetemes zenetörténelem egyik legkiemelkedőbb és egyik legismertebb alakja. A zenetörténészek ma Csajkovszkijt azon első orosz zeneszerzőnek tartják, akinek sikerült teljes mértékben elsajátítani a Beethoven és Schumann által megalapozott európai zenei hagyományokat. Tette ezt úgy, hogy közben nem mondott le a sajátos orosz miliőről, amelyben élt és alkotott. Holden és számos neves zenetörténész úgy tartja, hogy a valódi orosz klasszikus zene Csajkovszkijjal vette kezdetét, hiszen az őt megelőző zeneszerzők, elsősorban az Ötök az orosz ortodox egyház zenei hagyományaira építve alkottak, figyelmen kívül hagyva az európai zeneelméleti kánonokat. Orosz zenetörténészek véleménye szerint Csajkovszkij volt az első, aki hazájának zenéjét az európai színpadokra is eljuttatta, valóban ő volt az első orosz zeneköltő, akinek műveit az európai nagyközönség is megismerte.

A vonós hangszerekre írt szextettet 1890 nyarán, fél évvel a Csipkerózsika bemutatója és pár hónappal a Pikk Dáma komponálásának befejezése után alkotta a szerző. Több alkalommal is megfordult a reneszánsz művészet egyik szülőhelyén Firenzében, Itália, egyben a világ egyik legszebb városában. Aki nem ismeri a művet, a cím alapján akár valamilyen kedves, behízelgő zenére asszociálhat, azonban erről nincs szó. A zene zaklatottságát sokan sokféleképpen magyarázták, a mű kivételes helyet foglal el Csajkovszkij oeuvre-jében, e darabban a szenvedélyek kivételesen magas hőfokon izzanak. Élményeit zenei hangokkal megfestő pompás alkotása ez a szerzőnek, a vonós kamarazene egyik remeke.

A fellépő művészekről:

Szabó Péter gordonkaművész

A világhírű magyar gordonkaművészek egyike, 1963-ban született Marosvásárhelyen, muzsikus családban. Édesapja Szabó Csaba, zeneszerző. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémián végezte, ahol 1985-ben kitüntetéssel diplomázott. Ezt követően a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Mező László, Rados Ferenc és Kurtág György diákjaként. Számos zenei verseny - a Román Nemzeti Verseny, a Markneukircheni Nemzetközi Verseny - díjazottja, és Genfben a Zenetudósok Nemzetközi Szövetségének kitüntetését is elnyerte. 13 éves korában adta első szóló koncertjét, majd 1989 és 1993 között az Országos Filharmónia szólistája volt, azóta is rendszeresen ad szóló koncerteket. Több zenekar szólócsellistája volt: Camerata Salzburg, World Orchestra for Peace - amelyet Solti György alapított, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar szólócsellistája. 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Oláh Vilmos hegedűművész

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának koncertmestere. Olyan híres művészek kurzusain vett részt, mint Isaac Stern, Ruggiero Ricci, Dénes László, Zsigmondy Dénes, Varga Tibor és Fenyves Loránd. Együtt játszott Yo-Yo Maval, Jurij Bashmettel, Gill Shahammal; a híres karmesterek közül Jeffrey Tattel, Ligeti Andrással, Hollerung Gáborral, Vásáry Tamással, Jurij Szimonovval, Yoshikazu Fukumuraval, Uri Mayerral és Adrien Shunshinenal. Számos nemzetközi verseny győztese, helyezettje. Az Eric Funk amerikai zeneszerzővel végzett közös munkájukat megörökítő The Violin Alone című dokumentumfilm, amely egy kortárs zenedarab születéséről és virtuóz előadásáról szól, 2018-ban 6 Emmy-díjat nyert. Kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként idén átvehette a Liszt Ferenc-díjat is.

Sipos Gábor hegedű- és brácsaművész

1967-ben született, Budapesten. 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendéke: hegedűt Natasa Csernogolovkiánál, kamarazenét Devich Sándornál, Mihály Andrásnál, Kurtág Györgynél és Rados Ferencnél tanult. Részt vett Pauk György, Fenyves Lóránt, Wolf Endre és Varga Tibor mesterkurzusain. 1989 és 1995 között, majd 2005-től a Budapesti Fesztiválzenekar tagja. Alapító tagja az Auer Vonósnégyesnek. Az Auer vonósnégyes 2000-ben Liszt-díjat, 2004-ben Artisjus díjat kapott. 2006 óta az Eckhardt-vonósnégyes tagja. 2017-ben Végh Sándor díjat nyert John Corigliano A vörös hegedű című hegedűversenyének előadásáért.

Máté Győző brácsaművész

1963-ban született Szentkeresztbányán (Vlahita, Románia). Tanulmányait a bukaresti Ciprian Porumbescu Zeneakadémián végezte Valeriu Pituiac és Stefan Gheorghiu vezetésével, majd többek között Ruggiero Ricci mesterkurzusán képezte magát tovább. Számos jelentős versenyen szerepelt sikerrel. 1990-től Magyarországon él. 1990-től 1992-ig a Szegedi Szimfonikus Zenekar brácsaszólamának tagja. 1993-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólóbrácsása, itt munkája elismeréseként 2002-ben az „Év zenészének” megítélt Dohnányi Ernő-díjjal tüntették ki. Közben a Concentus Hungaricus Kamarazenekar szólóbrácsásaként és a Danubius vonósnégyes brácsásaként is működik. Rendszeresen dolgozik külföldi zenekarok meghívott muzsikusaként. Szólóestjein, rádiófelvételein a brácsairodalom legfontosabb darabjait szólaltatta meg.

Liptai Gabriella gordonkaművész

Kecskeméten született. A helyi Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában kezdett csellózni, diákként több országos versenyen nyert díjat. 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi előkészítő tagozatán tanult, majd 1991-től Onczay Csaba, Németh Géza és Devich János tanítványaként a budapesti Zeneakadémia növendéke lett. 1996-ban diplomázott. A MÁV Szimfonikus Zenekarban szólamvezetőként eltöltött két év után 1999-től a Budapesti Fesztiválzenekar cselló szólamának tagja. .

Jász Pál hegedűművész

1972-ben született Budapesten, művész családba, édesapja koncertmester és hegedűtanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen után, 1991-től 1996-ig az Erkel Ferenc Kamarazenekar, 1994 és 1996 között pedig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja volt. 1995-től 2000-ig a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeként tevékenykedett, és ezalatt az idő alatt a Grassalkovich Vonósnégyes 1. hegedűse is volt. 2000-től 2007-ig a Kuala Lumpur-i Malaysian Philharmonic Orchestrában játszott, majd 2008-tól a Concerto Budapest hegedű szólamvezetője és kamara produkcióik közreműködője lett. 2011 és 2013 között állandó közreműködője volt a bolognai Orchestra Mozart koncertjeinek Claudio Abbado vezetésével. 2012-től közreműködője az Orchester Wiener Akademie produkcióinak. 2007 óta ismét rendszeresen fellép a Budapesti Fesztiválzenekarban és az általuk megrendezett kamarazenei koncerteken.

JEGYINFORMÁCIÓK
Jegyek kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján.
Jegyár: 2000 Ft
Diák/nyugdíjas/pedagógus kedvezmény: 1500 Ft (csak a helyszínen kapható)


A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program
>>Tovább a Fesztivál programjához>>

 

A koncert támogatója:
Nemzeti Kulturális Alap

A koncertsorozat médiatámogatói a BARTÓK RÁDIÓ és a FIDELIO

      

Rendező: