< VISSZA

Az igazság soha nem késő I-III.


magyar dokumentumfilm sorozat, 184 perc, 2013

Időpontok:

Rendező: JELENCZKI ISTVÁN

Munkatárs: KÁLLAY ISTVÁN, SOMOGYI PÉTER
Vágó: TOMBOR ANDREA
Zeneszerző: HORTOBÁGYI LÁSZLÓ
Hangmérnök: BELOVÁRI TIBOR
Férfi hang: TAKÁCS BENCE
Fényképezte: KŐRÖSI SÁNDOR
Világosító: HEVES LÁSZLÓ
Ének: BENKŐ DÓRA RÓZSA
Gyártásvezető: ZSENI ANNAMÁRIA

Bővebben a filmről

A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el "az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

"Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök. A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események - II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás - szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi." (Jelenczki István)

Interjú Jelenczki István filmrendezővel (részletek)

Az interjút Berényi Diána készítette.

"Miért tartja fontosnak a törvény történetének bemutatását?

Azért, mert ha ez a törvény hatályba lép, akkor megnyílt volna a lehetőség ahhoz, hogy a magyar nemzet ellen elkövetett főbenjáró bűnök elnyerhessék büntetésüket. Így maga a Nemzet kapott volna igazságtételt, azért a mérhetetlen számú gyilkosságért, kínzásért, megaláztatásért, kifosztásért, amit el kellett szenvednie 1944-1990 között a kommunizmus diktatúrája alatt.

Meggyőződésem, hogy a kisiklott, vagy tudatosan kisiklatott rendszerváltásnak  - én gyarmatváltásnak nevezem-,  része volt, hogy el kellett „szabotálni” az igazságtételi törvényt,  ami igazságot szolgáltatott volna a magyarságnak, egy „kevés” lelki megnyugvást, gyógyulást jelenthetett volna a meggyötört generációk számára. Ezt a „szabotázst” persze senki sem vállalja, és írásos bizonyítéka feltételezhetően nincs, és nem is kerülhet elő.

Engedje meg, hogy egy idézettel fejezzem ki nem csak a saját véleményemet, hanem a film lényegi üzenetét, ezt a gondolatsort Simon Wiesenthal fogalmazta meg 1992. május 10-én egy TV interjúban:
„Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak”.

A politikai okokból elkövetett bűncselekmények kérdése a mai napig kényes téma. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni?

A teljes tényfeltárással, minden bűnös megnevezésével, politikai hovatartozás nélkül.

A 2012-ben érvénybe lépett törvény jog alkotta keretein belül a felelősségre vonás és a büntetőjogi következmények betartása. Alapfeltételnek tekintem még, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem: a bűnelkövetők és jogutódjaik kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és kövessék meg a Magyar Nemzetet, valamint mindazon személyeket, családokat, akiket évtizedeken át megsértettek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak."


A  filmben közreműködtek:

  • Bagdy Emőke - egyetemi tanár, pszichológus
  • Bencze Izabella - jogász
  • Bogár László
  • Fekete Pál - tanár
  • Gellért Ádám - nemzetközi jogász
  • Gulyás Gergely - parlamenti képviselő
  • Kahler Frigyes - egyetemi docens
  • Kónya Imre - ügyvéd
  • Tóth Zoltán József - jogtörténész
  • Szakály Sándor - történész
  • Zétényi Zsolt - ügyvéd
  • Zinner Tibor - jogtörténész
  • Zlinszky János - egyetemi tanár
  • Wittner Mária - 56-os szabadságharcos

 

Bemutató dátuma: 2014.01.14.

Hírlevél feliratkozás

Met 2024-25

Royal Ballet 2024/25

Exhibition On Screen - 2023

Az Ismeretlen Uránia - kötet

kávéház banner 290x

Uránia Aranykönyv

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.

© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató

 
Kép elforgatása balra 90 fokkalElőzőSlideshow elindításaKövetkezőKép elforgatása jobbra 90 fokkal
loading
Ablak bezárása
Slideshow megállításaSlideshow elindítása